Én már megint gitároztam. Viki azért jött el, mert tegnap én mentem vele csángani. Csizit, Ferit, T. Zolit és T. Petit elvittük magunkkal.

Csiba Tibi tartotta a misét. Amar, Edit és én zenéltünk. Én természetesen elrontottam a furulyaszólót, Amar pedig csendben kezdte a dalokat, nehogy valaki betudjon kapcsolódni. A legjobban a kivonulási dal sikerült (Nem kell félnünk, mert él a mi Urunk...) A Hála, hála.. résztöl ismételtük, és másodszorra dobbal, csörgövel és rumbatökkel kisértük csak. Teljesen elalélt Kovács Novák Zsolti és a többiek. Kovács Zsolti alélasa volt a leglátványosabb, mert ekkora test ájuldozása messziröl látható. Ö természeteset hangot is adott alélásának. Tehát ez jól sikerült.

Ide is jött a Mikulás (Gulyás Don Pedro) személyében. Kis helyen volt nagy tömeg, ennek következtében éneklés helyett üvöltöttünk. A "jó gyerekek" tömege megrohanta a Mikulást, aki nem tudott hova kapni. Végül mindenki otthagyta az üres zsákkal. Remek volt. Hazafelé végig csörögtem az utat a csörgödobommal.

Ez is megvolt. A Mikulás velünk volt! És Veletek?